Bemutatkozás  

Nem tudom, hogy hogyan szoktak kezdeni egy ilyen naplót, szóval egyszerűen, csak mindent leírok magamról, és leírom, hogy mik történtek velem ma.

Nevem:                           Balogh Réka

Korom:                            14  (  júliusban leszek 15 )

Családom:                       apám †     ( 92 évesen meghalt )

                                          Anyám  38 éves (Klári)

                                          Bátyám  21 éves ( Viktor )

                                          Bátyám felesége 20 éves ( Laura )

                                          Bátyám lánya 1 hónapos  ( Zoé )

                                          Nevelőapám  39 éves ( Attila)

                                          Ikertesóm 14 éves  ( Szabina ) 

Sulim:                              magánsuli :’(

Lakhelyem:                     Budapest

Barátok:                           Roland az egyetlen és legjobb barátom

Pasi:                                 hogy is lenne?

               Kinézetem:

Hajam:           barna, derékig ér

Szemem:        seszínű

Szám:              pengeszáj

Alkatom:        lapos vagyok, és iszonyat sovány. Pont, mintha anorexiás lennék bassz.

Stílusom:        ???? 

Egy-két szó rólam, és a családomról:

Amit itt leírok, az kívülről furcsa talán nevetséges, de nekem sírhatnékom lesz, amikor eszembe jut a családom, életem története.

Szóval. Anyukám 16 évesen kezdett modellkedni, és megismerkedett az akkor 77 éves , milliárdos apukámmal. 2 héttel a megismerkedésük után, hozzáment. Megszülte a bátyámat, majd engem és Szabinát. Sajnos nem egypetéjű ikrek vagyunk, mert Szabina álomszép. Még, ha nagyívből tesz rá, hogy hogyan néz ki még akkor is mindenki megfordul utána az utcán, és akkor is gyönyörű. Mellette rám se néznek. Szemüveges, kicsit csorba fogú ( pedig van éjszakai fogszabim) formátlan kislány. De nem az, hogy nem tetszek senkinek hanem, hogy még barátom sincsen, csak a Roland. De, ő fiú. Mondjuk mindent elmondhatok neki és nagyon jóba vagyunk, de akkor is. Mondjuk kezdem megszokni, hogy a suliban is meg mindenhol keresztülnéznek rajtam. Mondjuk, azér nem kéne folyton belém jönni.  De ennél már csak a családom rosszabb. Anyámat utálom. Annyira átlátszó, hogy apámat nem is szerette, csak a pénzért volt vele. Ez olyan szánalmas. Egyszerűen lenézem őt ezért. Bezzeg Szabina ő imádja, hogy ilyen leleményes, és hogy ilyen sok pénzt tudott összeszedni, hogy mehessenek „ szolizni, kozmetikushoz, meg fodrászhoz” hetente 1x 2x. Szerintem szánalmas. De  az még inkább, hogy úgy bánnak velem, mint egy nem normálissal. Utálnak engem. Anya is cssak azért nem zárat intézetbe, mert arra rákapnának a bulvár lapok. Mondanom sem kell, hogy már nem egyszer szerepeltem avval a címlapokon, hogy „ Balogh Klárinak ismét  gyermekei születtek. Szabina és Réka”

Nem ám Réka és Szabina.  Már nem, mintha az számítana.

Egyébként úgy bánnak velem mint az amerikai filmekben a pompon lányok a looserekkel. Ami  azér durva .

Egyébként nevelőapámat, meg a másik tesómat és az ő családját bírom, és nagyon jóba vagyok velük. Szóval ők a családom. De, asszem elég a siránkozásból, inkább, mostmár írok rendesen. 

♥VIII. 2.♥

Egyszerűen nem hiszem el. Hogy lehet ilyen aljas az anyám?
Szóval, ma hazajövök a boltból, és a ház előtt egy csomó autót látok. De, ez már teljesen megszokott, hiszen anyámhoz, egy csomó újságíró, már heti szinten járkál. De, az már végképp furcsa volt, hogy amikor bementem a házba, akkor sem a nappaliban, sem a hallban nem estem hasra, a különböző kábelokban, huzalokban. De, biztos, hogy hozzánk jöttek, mert az egész ház, tele volt emberekkel, akik össze-visszajárkáltak, hurcolászták a cuccokat. Kicsit furcsa volt, de nem zavart különösképpen. Felmentem a szobámba, és amikor benyitottam, akkor rájöttem, hogy valamiért, itt lesz fotózás, filmezés, meg minden hülyeség. Épp próbáltam kioldalazni a szobámból, amikor elkapott, egy nagyon ellenszenves nő, és belémvájta a műkörmeit. Arrébb húzott, elkezdett kikenni, amikor odajött anyám, és végre valahára elkezdte magyarázni, hogy mi ez a komédia.

-elmondanád, hogy mi ez itt?

- ne mozogj, mert elrontom a rúzsodat!

- gondoskodom, a jövődről kicsim! Fotózás, és egy riport. Tökéletes modell alkatod van! Ezt tőlem örökölted. Nem úgy, mint az arcodat. De, nem baj, ezért vannak a sminkek.

Itt durvultam be! Ellöktem a sminkes kezét, és elkezdtem rikácsolni:

- micsoda? Nem leszek modell! Főleg olyan ember nem, mint te! Egy szerűen szánalmas, amit csinálsz. És utállak azért, amit az apámmal tettél. Egyszerűen szánalmas vagy! És tudod jól, hogy semmiképp sem akarok modell lenni!

- fogd már be, te idióta! Ennyi újságíró között, nem beszélhetsz így rólam. Tudod jól, hogy befolyásos ember vagyok, és ezek itt mindenből hírt csinálnak!

- micsoda? Befolyásos? Azér, ezt se mondtam volna. Hát nem olvasod a cikkeket, meg minden ilyesmit, amit írnak rólad? Téged nem befolyásosnak, hanem egy repedtsarkúnak tartanak.

- igen? Akkor mért szerepelek ennyiszer a címlapokon?

- azért, mert így van kit, kritizálni, és bántani. És, most közlöm veled, hogy engem nem fognak se fotózni, se kamerázni, és nem leszek modell, hanem orvos!

- orvos? Ilyen modell alkattal? Neked elment az eszed!

- nem inkább neked? Na, csá, majd jövök!

- mikor?

 -majd  

És az óta, itt ülök, az állatkertben, és írok. Kedvenc állataim, a koalák. Olyan aranyos pisze orruk van. Amikor valami bajom történik, biztos, hogy ide jövök hozzájuk. már-már havi bérletet, kell vennem az állatkertbe.:)

♥később♥ 

Itt ültem, gondolkodtam, és rájöttem, hogy mit kell tennem.  Előszöris,  nekem kell megszabnom, a saját életeim feltételeit. Fontos, hogy most, amikor gimibe meek, akkor ne magánsuliba, hanem végre emberek közé, a helyi Széchenyi István Gimnáziumba. Nagyon jó lesz. Utálok, magánsuliba menni. Kínzás. Utána, pedig, biztos, hogy egyetemre meek. Majd, amint végeztem az egyetemmel, akkor veszünk szépen egy lakást, és a saját lábamra állok. De, tovább nem jutottam a jövőmmel kapcsolatosan, mert megláttam egy iszonyat helyes fiút. Azt hittem, hogy rögtön elájulok. Csak néztem rá bambán, és amikor idenézett alig bírtam elmozdítani a fejemet, hogy ne nézzen hülyének. De, 1 fél perc múlva, amikor visszanéztem, akkor már rég, egy miniszoknyás csajt bámult. Jellemző De, akármennyire próbáltam elfelejteni a srácot, nem ment. Róla ábrándoztam,  egész hazáig. De, akkor eszembe jutott, hogy most a sarkamra kell állnom a saját anyámmal szemben.

-hytok.

- mit képzelsz te magadról? Hm? Így megalázol? Egy csomó újságíró, már-már perelni akar 

- Attila, úgyis sztárügyvéd nem?

- És? A becsületemet sértetted meg!

- becsület? Nem, anya neked ilyen nincs. De, ezt most hagyjuk

- Nem, nem hagyjuk….

- anya, hallgass végig: Előszöris, közlöm veled, hogy NEM LESZEK MODELL! Másodszoris, idéntől, rendes gimibe járok, utána, pedig egyetemre. Jó?

- nem,….

- jó, ezt megbeszéltük. Akkor holnap, vagy holnapután meg is kérem Attilát, vagy Viktort, hogy menjünk el a gimikbe körülnézni, esetleg beszélni az igazgatókkal nah, jóéjt!

Anya meg csak hápogott. Mondjuk, tényleg a sarkamra álltam. Velem ilyen még, csak elő se fordult.  Nah, de fel is hívom, inkább Viktort, meg Laurát, hogy valamikor jöjjenek el velem. 

   [szia Viktor! Hogy vagy?

   [ kösz jól, hugi.

   [ figyelj Viktor! Mi lenne ha Laurával, valamelyik nap, eljönnétek velem, gimit keresni.

   [ Nah, mi az? Anya elenged, és még csak testőrt sem rakat melléd?

   [ Hát, remélem, hogy meg se fordul a fejében, hogy azt tervezi, mert én abba belehalnék, az biztos.

   [ nah, látod azt elhiszem. Holnap, nem tudunk elkísérni, a kis Zoét , el kell vinnünk orvoshoz. De, holnapután, mehetünk.

   [jajj, nagyon köszönöm. Jóéjt!

   [ ugyan, szívesen szia!

Nah, ez is el van intézve. Tök izgatott vok. De, meek is aludni!

♥VIII.3♥

Reggel felkeltem, és azzal, sráccal aludtam, akit tegnap láttam az állatkertben. Tök izgatott voltam a holnap miatt. Az biztos, hogy egy csomó gimit megnézünk. De, inkább lementem, és megreggeliztem, mert kezdtem éhes lenni. Épp a müzlimet öntöttem a tálkába, amikor valaki kopogtatott a terasz ajtón. Gyorsan összekötöttem a derekamon, a köntösömet, hogy ne látszódjon ki, a hófehérkés pizsamám. Kinyitottam az ajtót:

-          jó reggelt. Kérem, mondja meg, hogy magázzam, vagy tegezzem, mert nem tudom megállapítani, mert még alszok

-          nyugodtan tegezz, Dani vagyok.

-          - oksika, kit keresel?

-          Balogh Klárát.

-          Anya, téged keresnek.

-          Jól van szívem

ez volt az a pont, amikor nem tudtam eldönteni, hogy úgy nézzek rá, mint egy hülyére, vagy inkább gyanakodjak. Miközben ezen tanakodtam, kezdett anyáék beszélgetése, elég furcsán folytatódni:

-          nos, mikor kezdhetek költözni?

-          Szerintem, olyan fél óra múlva, már nyugodtan jöhet. Addig beszéljünk a lányommal.

Úristen, most látom, ki ez. Hisz őt bámultam meg tegnap az állatkertben, vele ÁLMODTAM!!!! Úristen!! És milyen költözés? És mit akarnak velem beszélni?

-          kislányom. Ő, itt Dani. Ő lesz a testőröd!

-          Úristen anya, te hogy gondoltad ezt? Minek nekem testőr?

-          Réka! 3 majdnem világhírű cégem van. Idén jelöltetem magam, polgármesternek,  és híres is vagyok! Apád, sok pénzt hagyott rád, szóval gazdag vagy! És hát nem utolsó sorban, Attila, sztárügyvéd. Szóval, ha már rendes gimibe akarsz menni, akkor elkél, 1 testőr.

-          Jól van, de akkor mindenképp orvos lehetek!

-          Jó, nem ellenkezem., de Dani a kerti házba fog költözni, kb oyan 20 perc múlva.

-          Anya mért nem szóltál előbb? Egy csomó cuccom ott van!

-          Hát, tudod csak tegnap este derült ki, hogy lesz testőröd, és…..

-          Jó, mind1. kérek, 1 órát, amíg összeszedhetem a cuccaimat, és utána majd, megbeszéljük a feltételeket.

-          Rendben! De, siess!

Kb, olyan fél óra múlva, végeztem is. A gyertyák, magazinok, videók, könyvek, mindenféle dolog, itt van lehányva a szobám közepére. Komolyan mondom, se megkerülni, se átlépni nem tudom, akkora. Úgyhogy, még olyan 3 órán keresztül pakolni fogok.

3 óra múlva

Iszonyatosan elfáradtam.  Nem baj, lemeek, egy kicsit tv-zni. Szerencsére Szabina, most, 2 hétig nincs itthon, úgyhogy nyugtom van.

-          gyere Réka, beszélnünk kell!- hallom anya hangját

-          itt vagyok.

-          Oké, Dani te is gyere!

-          Nah, jó, hogy mindannyian itt vagyunk. Szóval, mivel az én életem, ezért jó lenne, ha én dönthetném el, hogy mik a feltételek jó?

-          Mond, hogyan gondoltad

-          Szóval. Suliban, nem kell testőr, ott úgysem rabolnak el, ha már anyám ettől fél.  Hétvégén nem kell, mert akkor úgyis mindenki pihizik. Délután, meg kell oké?

-          Nem!

-          De miért? Így jóóó

-          Mindig veled lesz! Kivétel: amikor wc-n vagy, amikor a szobádban vagy, illetve éjszaka.

-          Mi? És ha épp buliban vagyok?

-          Ugyan már, ne légy ennyire naiv. Te, egész nap, vagy tanulsz, punnyadsz a házban, vagy a fókáidat nézegeted az állatkertben. Mikor mennél te buliba?

-          Anya, ez így nem fair. Azér, nekem is kell valamikor élnem,

-          Nyugi, utánanéztem, jó testőr, megvéd.

-          Anya, ne kínozz már. Tudom, hogy nem szeretsz annyira mint  Szabinát, de nem kéne kínozni.

-          Vitát, lezártam. Holnap elmehetsz, és mivel megkértél, megengedem, hogy rendes gimibe járj. De, ennek az az ára, hogy testőröd lesz. Dani, mostantól, mindig mindenhová vele mész.

-           igenis asszonyom.

Feljöttem a szobámba, bevágtam Dani orra előtt az ajtót, és levetődtem az ágyra.  De, egy biztos. Délután, elmegyek és veszek egy zárat az ajtómra. Kétségbe vagyok esve. Itt ez az iszonyat helyes fiú. Épp most 18. szóval, elég helyes. De, viszont, nem járna egy olyan looserrel mint én. De Szabina amint megjön, biztos, hogy elkezd rá nyomulni. Szóval, addig tök normálisnak kell lennem. De, szinte biztos, hogy nem fogunk járni. Na, mind1. sokkal nagyobb gond, hogy mostantól akármit is csinálok, szinte biztos, hogy anyám fülébe jut. És mi van akkor, ha egy bunkó ez a testőr, és nem fogunk kijönni. Anya, nem engedi majd, hogy újat vegyünk fel, hiszen már kaptam egyet, elégedjek meg vele.  Na, nem baj, nem rágódok. Inkább felhívom,

Rolandot. Úgyis, nagyon rég beszéltünk. De, előbb kirakok egy széket az én privát testőrömnek. Úristen, ezt kimondani is túlzás.

-          tessék, itt egy szék

-          köszi.

Úristen, mit mosolyog ez itt nekem? Komolyan mondom, iszonyat helyes!!!!!! 

 na, mind1 hivom Rolandot .

   [ szia. Hogy vagy? Régen beszéltünk

   [ kösz jól. És te?

   [ne is kérdezd!

   [ nah, mondjad

   [ jövőre rendes gimibe fogok járni, ezt megengedte anya, de cserébe, kaptam egy testőrt.

   [ ne mááá, az kínzás

   [ tudom, én is evvel érveltem, de anyám szentül meg van elégedve avval, hogy milyen jó szülő

   [és mit tudsz csinálni?

   [ semmit, csak annyi, hogy lerázom, amikor tudom a testőrt, de…

   [ de?

   [ én még sosem mondtam ilyet, de iszonyat helyes

   [és? Te teccel neki?

   [ á, esélyem sincs. Főleg, ha Szabina hazajön.

   [ hát, az igaz.

   [ de, viszont nagyon happy vok, elvégre jövőre, rendes suliba járhatok J

   [ hát, azt elhiszem

   [, a magánsuli sem volt anyámtól, olyan díjnyertes ölet. És, most még Attila sincs itthon, hogy lebeszélje anyát. Pedig, ő az egyetlen reményem.

   [ mér, hol van?

   [áh, üzleti úton. Majd, holnap után jön meg

   [ jó, figy nekem mennem kell. Majd, találkozzunk oks?

   [ jó, szia

ma még vettem, 1 új zárat, az ajtómra. Majd, Attilával felrakatom. Utána, meg estig punnyadtam. Már, nagyon várom a holnapot. Nagyon jóóó lesz. 

___________________________________________________________________